Riot Magazin

Sztrájk, tüntetés, zavargások anatómiája, lázadás, civil engedetlenség és önszerveződés, szakszervezetek. Mert minden generációnak megvan a maga harca. Mi vagyunk a jövendő káosz hírnökei.

Friss topikok

HTML

Amikor kialszik a fény - a nagy New York-i áramszünet

2010.02.26. 21:21 | TheQuestion | Szólj hozzá!

 

Az áramszünet előzményei

 

New York történetében eddig három nagy áramszünet volt 1965-ben, 1977-ben, 2003-ban.Az emberek a mégis a legtöbbet a 77-es nagy áramszünetről beszélnek. A hetvenhetes év elég húzós év volt a New York-iak számára. A város komoly anyagi gondokkal küszködött és ez érezhető volt a mindennapokban is. Sztrájkok, iskola és tűzoltó állomás-bezárások, amik természetesen a szegényebb, kevesebb bevételt hozó részeket, Bronx-ot, Brooklyn-t, Harlem-et stb érintették. Poszt Adonixtól.
 
   A hírhedt sorozatgyilkos, Sam fia is a környéken tevékenykedett 44.magnum kaliberű revolverével öldösve az embereket. Félelmet és feszültséget keltett az amúgy is nyugtalan városban. Tombolt a disco őrület, nyitott a Klub 54, a CBGB, ami legendás punk hely lett. A hip-hop zene úttörői is már lemezjátszó mögött voltak, a graffitik ott virítottak a metró kocsik oldalán és belsejében. Hogy az átlag polgárok se unatkozzanak, a 77-es év polgármester választás éve volt. Ez politikai kampánnyal járt, ami növelte a politikusok aktivitását. A nyár igen forró volt, Július 13-án is 35 Celsius fok fölött volt a hőmérő. Ez volt a hőhullám tizedik napja. Az emberek várták az enyhülést és közben egyre feszültebbé, ingerlékenyebbé váltak.
 
 
 

Amikor kialszik a fény

 

    A légkondicionálók, televíziók és egyéb elektromos eszközök szép lassan túlterhelték a rendszert. Az elektromos hálózatban a problémák este 8.30 körül kezdődtek. Este 9.35-kor a teljes rendszer összeomlott. A Nagy Alma elsötétült, hét millió ember áram nélkül maradt. Leálltak a metrók (4000 embert kellett evakuálni), kialudtak a közlekedési és az utcai lámpák is. A működő fényforrások az autók fényszórói , és az elemlámpák voltak, na meg  a dohányosok öngyújtói. Más fényforrás nem volt. Amelyik intézménynek, vagy épületnek volt generátora, az onnan szerzett áramot a többiek ülhettek a sötétben. Azt, hogy meddig nem lesz áramszolgáltatás még senki nem tudta. A többiek azonban nem ültek a sötétben, hanem kihasználták a helyzetet.
 

 
 
 Voltak helyek, ahol buli hangulat alakult ki, és az emberek jól érezték magukat a sötétben, mint egy csapat tini a házibuli egyik sötét szobájában. Volt, akinek a sötétség buli volt, volt akinek lehetőség. Bronx, Brooklyn, Harlem lakossága „karácsonyi” hangulatba került, és vad tempóban elkezdték az értéktárgyakat gyűjteni. Először valószínűleg azok, akik amúgy is lazább erkölcsökkel és priusszal bírtak, később látván a helyzet elvadulását, mások is kedvet kaptak a dologhoz. Az ital, ruha, bútor, és elektromos készülékeket árusító boltok kirakatai és bejáratai pillanatok alatt betörtek. A mohó (kapitalista) tömeg mindent elvitt, ami mozdítható volt (gyakorlati szocializmus?). Amit a fosztogatók nem tudtak elvinni azt összetörték, vagy felgyújtották.
 
    Az „újraelosztásban” a társadalom minden korosztálya részt vett . Fiatalok, 14 év alattiak és bizony középkorúak, vagy idősebbek is. Azért a fiataloké volt a legnagyobb „fogyasztói csoport”. Ismeretlen tettesek még ötven új Pontiac típusú autót is büntetlenül megfújtak 250 000 dollár értékben, ma ez kb1-1.5 milliót érne. Az utcákon eluralkodott a káosz. Sok esetben még a rablókat is kirabolták a később érkező kollégáik, a tolvajok  között se volt becsület. A viták elrendezésénél a fegyverek is szóhoz jutottak. Igaz, ez amúgy is elég gyakori volt átlagos napokon is, de ezen az estén a fegyverhasználat csúcsokat döntött. Volt, aki rabláshoz használt fegyvert, volt, aki védelemhez. A rendőrökre és tűzoltókra az átlagos napi munkájuk többszöröse zúdult. A tűzoltók hatszor annyi hívást kaptak, mint egyébként. A rendőrök 3776 letartóztatást végeztek, de a tényleges elkövetők töredéke lehetett ez a szám.
 
 

 Másnap reggel

 

 A következő napon tele voltak a börtöncellák a különböző gyűjtőhelyeken. Más környékeken a polgárok összefogtak és megvédték értékeiket, ha kellett erőszakkal is. Ez ott volt jellemző, ahol a tulajdonos is a környéken lakott, ellentétben mondjuk Brooklynnal, ahol legfeljebb csak a bolt dolgozója élt. Másnap reggel a nap első sugarai háború sújtotta övezeteket világítottak meg. A végeredmény 1616 kirabolt összetört üzlet, 1037 alkalommal riasztották a tűzoltókat, 3776 embert tartóztattak le. Majdnem 300 millió dollár volt a kár összértéke 77-es árfolyam. A városatyák összedugták a fejüket és alacsony kamatú kölcsönnel igyekeztek segíteni a komoly károkat szenvedett bolttulajdonosoknak. Jelentős részük érdeklődött is az ügyben, azonban a történtek hatására számos üzlet végleg bezárt, és elbocsájtotta alkalmazottait, és jobb környéken nyitott boltot. Ezzel is nőtt a környéken a munkanélküliség.
 
 

 Hogyan történhetett ez?

 

 Ez a kérdés sok New York-i emberben fölmerült. Ők vagy csak a televízión keresztül látták a történteket,(másnap délután) vagy áldozatként élték meg az eseményeket. A kiváltó okokat érdemes egy kicsit elemezni, mivel a másik két áramszünet esetén messze nem volt ekkora káosz. Mi lehetett a különbség?
 
   Első, és talán a legfontosabb az, hogy a város 77-ben már eleve fiskális nehézségekkel küzdött. Többet költött, mint amennyi bevétele volt. Bevételei csökkentek, mert a középosztály tömegesen kiköltözött a kertvárosokba (szuburbanizáció). A helyettük érkező bevándorlók pedig keveset kerestek, és így keveset adóztak. A 73-as olajválság is drágította az életet. Csökkentették a kiadásokat. Tanárokat küldtek el, iskolákat zártak be, keveset költöttek állami épületek, bérházak karbantartására. A rendőrségnek is kevesebb jutott. Sok terület szabályszerűen lepusztult. Az utcán dolgozó rendőrök nem tudtak gátat vetni a bűnözési hullámnak. Nőtt a betörések, gyilkosságok száma, terjedt a droghasználat. A tűzoltók naponta oltottak lepusztult házakat, melyeket olykor csak a biztosítási összeg miatt perzseltek fel. Hajléktalanok, vagy drogosok is lehettek éppen bent, előfordult, hogy bennégtek. Városok és egyéb dolgok pusztulása mögötti okok keresése közben, néhány tudósa az utcán terepen kereste a válaszokat. Így születet néhány elmélet.
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törött ablak

 

 
   A városok leromlását tanulmányozó kutatók meg akarták érteni, hogy miért kerüli el a belváros bizonyos részeit az elsulmosodás, és hogy a közvetlen szomszédság- ugyanolyan demográfiai és ökonómiai adottságokkal- miért válik pokollá, ahová a rendőrök is félnek bemenni. A kutatók csináltak egy tesztet. Vettek egy szép autót, mint pl. egy Jaguár és leparkolták New York Dél-Bronx-i részén. Egy rejtekhelyre vonultak vissza és onnan figyelték mi történik. Ott hagyták az autót vagy négy napig, de semmi nem történt.  Ekkor odamentek, betörték az egyik kis oldalsó ablakát és újra elrejtőztek. Nem telt bele négy óra és a kocsit felfordították, felgyújtották, végül teljesen lecsupaszították. Tovább tanulmányozták a témát és kidolgozták a Törött Ablak Elméletet. Egy ablak betörik egy bérházban, de senki nem javítja meg. Úgy hagyják. Aztán valami más is eltörik. Lehet véletlen baleset, vagy nem, de szintén nem javítják meg. Falfirka jelenik meg. Egyre több sérülés halmozódik fel. Nagyon gyorsan exponenciálissá válik ez a folyamat. A teljes épület leromlik. A bérlők elköltöztek, a bűnözés beköltözik. A játszma elveszett, mindennek vége.A város egyes részeire ( Bronx, Brooklyn, Harlem) illet a kórtörténet. A Törött Ablak Elmélet ideális megfigyelési terepei voltak.
 
  Ahogy a megsebzett vadat a ragadozók, úgy "támadják" le az elhanyagolt épületeket is a kétes elemek.
 
  Fontos okok közé tartozik még a körülmények kedvezőtlen alakulása is. Ezt nevezhetjük A Körülmények Hatalma Elvének. A tíz napos hőhullám feszültté, és ingerültté tette az emberek jelentős részét. Az áramkimaradás nem nappali fényben, hanem éjszaka történt. A sötétség előcsalogatta a kétes elemeket. Ők amúgy is éjszakai ragadozók életét élték. Miattuk volt veszélyes az éjszaka. A hőhullám és a sötétség hatása egymást erősítette.
 
 Szintén a körülményekhez sorolható még az, amit úgy lehet megfogalmazni, hogy "Alkalom szüli a tolvajt". Ezt még kiegészíthetjük azzal a mondással miszerint "Egy bolond százat csinál" és meg is kapjuk az ideális receptet a zavargáshoz némi fosztogatással egybekötve. Elég néhány renitens elem, aki az élre áll, és törvényt szeg. Ha büntetelenül megússzák, akkor mások is csatlakozni fognak. Olyanok is, akik normál esetben törvénytisztetlő állampolgárok. A mottójuk lehetne a "hülye azért nem vagyok" , egy ingyen televizíó, vagy fotel, ruha mindig jól jön. A sötétség és a látszólagos bűntetlenség átlagembereket is bűnre csábított. Lehet, hogy a Heath Ledger által életre keltett Jokernek igaza volt, Csak annyira vagyunk jók, amennyire a világ engedi. Hasonló helyzetben én mit tennék?.... És te?
 
by Adonix

 

Címkék: new york 1977 adósság fosztogatás sötétség hőség körülmények áramszünet törött ablak elmélet

A bejegyzés trackback címe:

https://riotmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr841793362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása