Riot Magazin

Sztrájk, tüntetés, zavargások anatómiája, lázadás, civil engedetlenség és önszerveződés, szakszervezetek. Mert minden generációnak megvan a maga harca. Mi vagyunk a jövendő káosz hírnökei.

Friss topikok

HTML

Utcakő és molotov koktél szakon végzett

2010.06.11. 13:46 | TheQuestion | Szólj hozzá!

 Ha Görögország és a zavargások kifejezések egy kontextusba kerülnek, sokaknak az juthat eszébe, milyen kemény és balhés csávók is ezek a görög "anarchisták" és hogy a görög egyetemek inkább felkelőbázisok a "birodalom" elleni harcban, mintsem oktatási intézmények. Egy biztos, a hellének nagyon kikapták a XX. században; német megszállás, polgárháború, katonai diktatúra,  nyakig korrupt, inkompetens kormányok, a közelmúltban pedig válság hullámai. Sajnos ránk is igaz a "ha véres, akkor címoldal" igazsága, a kirakatok betörését  most  is benzinespalackok követték. Május 5-én három banki alkalmazott, köztük egy terhes nő is életét vesztette a tüntetések során a dühödt gyújtogatásokban.

 

Nemzetközi mentőcsomag megszorítási programért és némi kormányzati őszinteségért cserébe

 

  A görög társadalom számára a tüntetés, az utcai véleménynyilvánítás joga szent.  Az IMF 137.5 milliárd dolláros kölcsöne ott is feltételekkel jár. Például hússzázalékos bércsökkentés várható a közszférában, megemelik a nyugdíjkorhatárt, az adókulcsokat,  szigoróbb lesz az adóellenőrzés (arra is népi sport az adóelkerülés) stb. A lázadó görög az államcsőd veszélye és az egeket ostromló lévő lakossági hitelállomány ellenére sem érzi úgy, hogy a lehetőségein felül élne, hanem azt látja, hogy a fizetése (ha van állása egyáltalán) a fővárosban a lakbérre alig elég, a diplomájával kitörölheti a nemesebbik felét, a kormányok lassúak, tehetetlenek és reménytelenül korruptak. A kormányzati épületek, bankok falain olyan feliratok jelentek meg, hogy "az igazi tolvajok", vagy csak tolvajok. Egy eladósodott, szerencsétlen flótás fel is gyújtotta magát az egyik bankban, szerencsére az alkalmazottak időben kicibálták az utcára, ahol sikerült eloltani a lángokat. Egyszóval áll a bál, a görög kormány ekkora bizalmatlanságot az 1974-ig regnáló katonai junta óta nem tapasztalt.

 

 

 Egy átlagos májusi délután idén...Persze, aki begombolkozva, kapucniban dobál, az  csakis "anarchista" lehet...

 

Ki most a szakszervezet...? Hát szúrják ki valamivel a szemét!

 

  Na de kinek is kéne a munkavállalókat, a hétköznapi  embereket védenie? A szakszervezetek jövendő pártkatonák gyüjtőhelyei. Az eredmény csak idén a harmadik meghirdetett országos sztrájk. Az erős (többnyira szocialista, kisebb részben kommunista) pártkötődésekkel  bíró görög szakszervezetek bármikor képesek több tízezer embert az utcákra vinni, ezzel viszont az a baj, hogy klasszikusokat idézve "megunják és hazamennek", semmi egetrengető nem történik, a terv részei. A kormánynak a bevándorlással (több mint egymilliós tömeg egy 11 milliós kis országban!)kapcsolatban sincs (mással se) egy épkézláb koncepciója.

  Balhé nélkül ezek a néhány tízezres felvonulások lehet át sem lépnek a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ha pedig az erőszak uralja az utcát, akkor kevesebb átlagember merészkedik ki véleményt nyilvánítani.

 Az éppen ellenzékben lévő  görög szocialisták persze örömmel kovácsolnának politikai tőkét a tüntetésekbőll (2003 óta "reformista" jobboldali  kormány van) de most mintha az "anarchisták" a gyújtogatásokkal és a halálos áldozatokkal elvetették volna a súlykot. Érdekes viszont, hogy a szakszervezetek a bankokat is hibáztatják, hogy miért tartanak nyitva a strájk idején is, amikor esélyes a felfordulás, hiszen a zavargók nem idén céloznak meg először bankokat. A banki alkalmazottak saját szakszervezete pedig az elégtelen tűzvédelmi tervet okolta...

 

Valójában kik is a görög anarchisták és mire képesek?

 

 Nem sokra. Egy a görög anarchistákról szóló szócikk általában azzal kezdődik, hogy története még a XIX. században kezdődött, de soha nem vált igazán jelentős politikai szerveződéssé. A 60-as évek ellen-kultúrája adott egy lökést a görög anarchista mozgalomnak, de számottevő politikai szerepük "csak" a katonai junta bukásában volt, utána hamar visszakerültek a szokásos súlytalan állapotukba. Ebben annak is szerepe volt, hogy a Görög Kommunista Párt tűzzel-vassal irtotta az ideológiai konkurenciát. Lehet komikusan hat, de egy tipikus görög anarchista csoport amellett, hogy a kommunizmustól a keresztény-szociális vonásokon át az anarcho-szindikalizmusig és hasonló pikáns irányzatokig képes mindenféle ideológiát felszívni annyira apró, hogy egy tipikus "szervezetnek" a két kezemen meg tudnám a tagjait számolni. Az ultrabalról a széljobb csoportok felé az átjárás sem volt ritka. A csúcs az, amikor egy reménytelen individualista magában létrehoz egy hangzatos nevű "frontot" és elkezd röplapokat gyártani, de akadnak, akik társadalmi munkában pl. görögre fordítanak anarchista vonatkozású műveket (az átlag nem igazán tud idegen nyelveket). A komolyabbak már saját lapot tartanak fenn, de ezek gyakran rövid életűek. A görög anarchista csoportok amúgy más nációkból származó elvbarátaikhoz hasonlóan rendszeresen megtalálhatók az antiglobalista megmozdulásokon (Seattle, Genova).

 Létezik kifejezetten békés, helyi (pl. környezetvédelmi vagy bevándorlókat segítő) ügyekre specializálódott szervezet is, aminek nyílvános az elérhetősége, rendes irodája is van, más szervezetekkel együttműködik, sőt sikerei is vannak. De a legtöbb ilyen "sejtecske"  tagsága inkább rendszerellenes lapokban publikál, jócskán vannak a személyeket tekintve átfedések és vándorlás is. Amúgy számos egykori tag (nem az intellektüel típus) maga mögött hagyva a fiatal felnőtt évei családot alapít, beáll a mókuskerékbe. Kétkezi  melós vagy Linuxos rendszergazda lesz belőle, a mozgalmi évek pedig a fiatalsága emlékei közé sorolódnak.  A trónörökös és/vagy az unoka aztán valahogy szintén eltalál egy rebellis kortárs csoportba. 

 Napjainak mozgalmárai ideológiailag a történelmi elődökhöz hasonlóan elég tarka képet mutatnak  és nem is feltétlen erőszakosak. Nagyon bizalmatlanok viszont a sajtóval szemben, hiszen az hajlamos minden felfordulásért ,erőszakos cselekményért kollektíve őket okolni. Egy 2008-as interjú olvasható itt: zona.hu/article/1854/exkluziv-budapesten-a-gorog-anarchistavezer.html A mai görög "anarchista" eszerint két nagy gyűjtöcsoportba tartozhat.

...A legnagyobb csoport az anarchistáké és szimpatizánsaiké. Ők a forradalmárok, az utcai harcosok, akik meg akarják dönteni a rendszert. De igazából nem tudják, mi legyen azután. A kisebbik csoport az autonómoké. Ők inkább elméletiek, struktúrákban gondolkodnak. Ők építkeznek, szervezkednek. A házfoglalók, a közösségépítők is autonómok. Arról beszélnek, miként kellene megszervezni a társadalmat, hogy igazságosabb legyen...A fiatalok és a bevándorlók alkotják a mozgalom fő bázisát...A fiatalok hetven százaléka vesz részt az eseményeken.

 Ha netán szolidáris vagy az üggyel, amit képviselnek, "lájkolhatod" Facebook-on is itt: www.facebook.com/#!/group.php

 

Studentland

 

 A tagság jellemzően Athén egyetemi városának, Exarcheia-nak a diákjaiból kerül ki, de több szervezet létezik vidéken, például Thesszalonikiben is. Az athéni egyetemi város egyébként  érdekes hely, a rendőröket például nem nézik erre jól szemmel, mégis aránylag jó a közbiztonság. Volt olyan időszak, amikor az egyenruhásoknak azért is meg kellett küzdeniük a diákokkal, hogy egyáltalán betehessék a lábukat a városrészbe. vagyis az utálat kölcsönös. A görög egyetemekbe rendőr ma sem léphet be csak úgy, csak az intézmény vezetése kifejezetten nem kéri arra (általában kéri...).

 


Nagyobb térképre váltás

 

 Visszatérő és nem alaptalan vád, hogy az athéni egyetemek (különösen a Műszaki)rendszeresen nyújtanak menedéket a zavargóknak. A múltban számos alkalommal nyomult be a görög rendőrség valamely intézménybe (előttük meg a diktatúra idején a hadsereg...), de például az oktatás lecsökkent színvonala, a fizetős oktatás bevezetése vagy a piacon versenyképtelen diplomák miatt tiltakozó diákok maguk is meg szokták szállni tüntetőleg a campust, amit aztán télvíz idején olyan barátságos lépések követnek a rektor részéről, mint a fűtés lekapcsolása és így tovább.

  Az "utcai harcosokat" az egyetemi, vagy még fiatalabb korosztály is alkotja. A gyújtogatásokat nem biztos, hogy az egyetemisták kezdeményezik.

 

Kicsi, vörös és félelmetes, komcsi görög RPG-vel

 

 A görög biztonsági szerveknek az olyan marxista terrorszervezetek, mint az 1975-ben alakult November 17 (a katonai diktatúra bukását a műszaki egyetemisták 1973. november 17-i lázadásától dátumozzák) vagy az abból kinőtt "Revolutionary Struggle" mindig is nagyobb fejfájást okoztak. Létszámukat tekintve ezek se voltak nagyok, viszont annál elszántabbak. Bombakészítésben és merényletek megszervezésében egyaránt jeleskedtek, célpontjaikat (tisztviselők, miniszterek, bírók, rendőrtisztek)gondosan választották meg és állig fel voltak fegyverezve. A két szervezet három évtized alatt többtucat ember haláláért lett felelős, görög és külföldi vegyesen. A November 17 magját csak a 2004-es Athéni olimpia előtt sikerült lekapcsolni, az utóbbit szinte véletlenül egy utcai lövöldözést követően csak a közelmúltban számolták fel. Tehát az igazi rosszfiúk javát már hűvösre tették, Athén utcáira az utóbbi időben kétéves ciklusban mégis visszatér az erőszak.

  Az "RS"  2007-ben egy kínai gyártmányú RPG7-el még az amerikai nagykövetséget is "megkóstolta".

 

Kik vannak a csuklya mögött?

 

 Sajnos azt kell mondanom, hogy bárki lehet. Létezik egy, a hatóságok által 500-1000 főre becsült rendszerellenes "városi gerilla" keménymag, akikről ahogy az lenni szokott, megindult a találgatás. Nem feltétlen vannak fedésben az "utcai harcos", barrikádokat emelő , utcaköveket felszedő, könnygázfüggő anarchista klaszterrel.  Ők azok, akik rendszeresen cicáznak a rohamrendőrökkel és akik miatt gyakran az eseményekkel sodródókat, vagy a bámészkodókat kapják le, vagy ahogy az másfél éve történt, lövik le. A kormánnyal és hazai viszonyokkal elégedetlen átlagember hajlamos őket az előbbi zsoldjában álló provokátoroknak tekinteni. Ha netán egy bomba Föld körüli pályára állít egy politikust vagy bankárt, azért a mai légkörben nem sok görögnek vérezne a szíve, de más ha hétköznapi emberek, alkalmazottak esnek áldozatul. Nemcsak ultrabalos militánsokról lehet azonban szó, Akárcsak a londoni Brixtonnál, sok lehet közöttük a tizenéves, elhagyott bérlakásokban csövező, erőszakkultuszban felnőtt tizenéves (az utca a dealereké, striciké és embercsempészeké), zűrös családi hátterű bandatag, akik a bankokban az általuk soha el nem érhető életmód szimbolumát látják.

 

 Másfél évvel ezelőtt egy 15 éves kissrác halála váltott ki háromhetes zavargásokat. Rosszkor rossz helyen...

 Ráadásul a munkanélküli bevándorlók közül is sokan fordulnak kényszerből a szervezett bűnözéshez és a "honosított" maffiák tevékenysége is jelentős.  Vagyis a gyújtogatók olyan körökből érkezhetnek, akik amúgy is rendre szembekerülnek a hatóságokkal és "sérelmi listájuk" van. Ez mondjuk áll a militáns ultrabalosokra is. Persze annak az esélye is fennáll, hogy a görög terrorizmus egy sokadik szervezetszerű hullámával állunk szembe. Demonstratív robbantások most is vannak, egy hónapja Thesszalonikiben és Athénben robbant két bomba, még éjszaka,. Az athéni olyan börtön előtt, ahol "RS" tagokat tartottak fogva, a másik egy bíróság előtt lépett működésbe. Büszkeségtől dagadó "mi voltunk" közlemény viszont sehol...De sok dühös, könnyen provokálható fiatalnak áll a rendelkezésére a telekommunikáció vívmányai és a rossz minták. Az erőszak kultusza, akárcsak az elégedetlenség és harag nem csak egy irányból jöhet.


 Amikor az idősebb generációk csapnak össze a rohamrendőrökkel, szertartásszerűen, de legalább annyira elkeseredve. 2010. március

Címkék: gyújtogatás görögország tüntetés válság terrorizmus haláleset anarchista csoportok exarcheia autonómok városi gerilla utcai harcos

A bejegyzés trackback címe:

https://riotmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr222074176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása